Két és fél éves a laptopja, és egyik reggel egyszerűen nem kapcsol be. Az üzletben a pult mögül annyit mondanak: „A garancia sajnos lejárt.” Biztos ez? Ha a gép 250 000 forintnál többe került, jó eséllyel nem.
A rövid válasz: a jótállás a kötelező „garancia”, amely csak bizonyos új termékekre jár, a szavatosság viszont minden vásárlásnál megilleti Önt. A kettő párhuzamosan él, és Ön választhatja azt, amelyik az adott helyzetben kedvezőbb. A „garancia” szót a jogszabályok egyébként nem is használják – a boltok szóhasználata ezért gyakran összemossa a kettőt.
Mennyi jótállás jár, és mire?
A kötelező jótállást a 151/2003. Korm. rendelet szabályozza. A 2024. május 8. óta érvényes sávok (2026 novemberében ellenőrizve):
- 10 000 és 250 000 forint között: két év,
- 250 000 forint fölött: három év,
- 10 000 forint alatt: nincs kötelező jótállás (a szavatosság attól még megilleti Önt).
Csakhogy nem minden termékre vonatkozik. A kört egy külön miniszteri rendelet listája adja meg: 38 termékcsoport, a háztartási gépektől és konyhai kisgépektől a telefonokon, tévéken, számítógépeken, kerékpárokon és elektromos rollereken át a motoros kerti gépekig, nyílászárókig, bútorokig, sőt a szemüvegekig és órákig. Ruha viszont nincs rajta. Egy 15 000 forintos kabátra tehát nincs kötelező jótállás, egy 15 000 forintos vízforralóra viszont két év jár.
Az idő az átadás napjától számít. Ha a készüléket a bolt (vagy megbízottja) helyezi üzembe, akkor az üzembe helyezés napjától – kivéve, ha Ön azt hat hónapnál tovább halogatja.
Nincs meg a jótállási jegy. Most mi lesz?
Semmi baj. A rendelet kimondja, hogy ha a jegyet nem kapta meg, a szerződést a blokkal vagy a számlával is igazolhatja, és ezzel érvényesítheti a jótállást. Legfeljebb 100 000 forintos terméknél a bolt jótállási jegyet sem köteles adni – ilyenkor eleve a nyugta a bizonyíték, és erre a boltnak az átadáskor fel kell hívnia a figyelmét.
A jegy ma már elektronikusan is érkezhet, például e-mailben, legkésőbb az átadást követő napon. Ha letöltési linket kap, azt a boltnak a jótállás végéig elérhetőnek kell tartania. Szerintem ettől függetlenül érdemes a blokkot a telefonnal lefotózni még a pénztárnál: a hőpapír egy év alatt simán kifakul.
Mit kell tennie a boltnak, ha a hiba jótállás alatt jön elő?
Itt jön a jótállás legnagyobb előnye. A Ptk. szerint a jótállás teljes ideje alatt a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba az átadás után keletkezett (például leejtette a telefont). Ha ezt nem tudja igazolni, javítania kell.
A rendelet néhány szigorú határidőt is ad:
- Három munkanapon belül jelentkezik? Ha a hiba akadályozza a rendeltetésszerű használatot, a bolt nem hivatkozhat arra, hogy a javítás olcsóbb lenne: nyolc napon belül ki kell cserélnie a terméket. Ha erre nincs mód, haladéktalanul vissza kell adnia a vételárat.
- Harminc nap alatt sem javították meg? A határidő eltelte után nyolc napon belül cserét kérhet, ha pedig az nem lehetséges, visszajár a pénze.
- Harmadszor javították, és újra elromlott? Ugyanez a helyzet: csere vagy pénz vissza nyolc napon belül.
- Nem javítható? Szintén csere, végső esetben a vételár visszatérítése.
A javítás ideje ráadásul hozzáadódik a jótálláshoz: amennyi ideig nem tudta használni a gépet, annyival tovább tart a jótállás. A 10 kg-nál nehezebb vagy beépített gépet (mosógép, hűtő) a helyszínen kell megjavítani, ha pedig ez nem megy, az elszállításról a bolt gondoskodik.
Akkor mire jó a kellékszavatosság?
Arra, amire a jótállás nem terjed ki: a lista alatti vagy olcsóbb termékekre, a használt cikkekre és szolgáltatásokra. A Ptk. szerint fogyasztóként a teljesítéstől számított két évig érvényesítheti az eladóval szemben. Használt dolognál ezt a felek egy évre rövidíthetik, annál kevesebbre azonban nem.
A sorrend kötött. Először javítást vagy cserét kérhet (Ön választ, hacsak a választott megoldás nem aránytalanul drága a boltnak). Ha a bolt ezt nem vállalja, nem tudja megoldani, vagy újra jön ugyanaz a hiba, akkor jöhet az árleszállítás vagy a szerződés megszüntetése, vagyis a pénz visszakérése. Jelentéktelen hiba miatt elállni nem lehet.
A bizonyítási teher itt fordul. A 373/2021. Korm. rendelet szerint az átadástól számított egy évig vélelmezni kell, hogy a hiba már a vásárláskor megvolt – a második évben viszont már Önnek kell ezt igazolnia, akár szakvéleménnyel. Ez a gyakorlatban nagy különbség.
Idén jött egy jó hír is. A 114/2026. Korm. rendelet 2026. augusztus 31-én lépett hatályba, és azóta, ha a hibás árut javítással teszik rendbe, a kellékszavatossági igény elévülési ideje egyszer, tizenkét hónappal meghosszabbodik (ezt a 373/2021. rendelet 13. §-ának új (4) bekezdése mondja ki). A boltnak a javítás előtt erről is tájékoztatnia kell, és arról is, hogy Ön választhat a javítás és a csere között. Egy megkötés: a szabály a 2026. július 31. után kötött szerződésekre vonatkozik, a korábbi vásárlásokra nem.
És a termékszavatosság?
Ez a ritkábban használt harmadik út, amely nem az eladóval, hanem a gyártóval (vagy forgalmazóval) szemben él. Akkor jöhet jól, ha a bolt közben megszűnt, vagy ajándékba kapta a terméket: a jogot az új tulajdonos is gyakorolhatja.
A korlátai is komolyak: csak javítást vagy cserét kérhet, a gyártó két évig felel attól számítva, hogy ő forgalomba hozta a terméket (ez a polcon töltött idő miatt korábbi lehet, mint az Ön vásárlása), és a hibát Önnek kell bizonyítania.
Hogy ne kelljen fejben tartani, egymás mellé tettük a hármat:
| Jótállás | Kellékszavatosság | Termékszavatosság | |
|---|---|---|---|
| Kivel szemben? | eladó | eladó | gyártó, forgalmazó |
| Mire? | a listán szereplő új termékekre 10 000 Ft-tól | minden vásárlásra | ingó termékre |
| Meddig? | 2 vagy 3 év az ártól függően | 2 év (használtnál min. 1 év) | 2 év a gyártói forgalomba hozataltól |
| Ki bizonyít? | végig a bolt | 1 évig a bolt, utána Ön | Ön |
| Mit kérhet? | javítás, csere, árleszállítás, pénz vissza (szigorúbb határidőkkel) | javítás, csere, árleszállítás, pénz vissza | javítás vagy csere |
Hibát mindkét szavatosságnál „késedelem nélkül” kell jelezni: a felfedezéstől számított két hónapon belüli bejelentés a törvény szerint mindig időben történik.
Egy példa a választásra: egy 320 000 forintos laptop 30 hónaposan romlik el. A kellékszavatosság már lejárt, a három év jótállás viszont még él, és a bolt bizonyít. Ezzel szemben egy 8 000 forintos vasalónál nincs kötelező jótállás, de két évig kellékszavatosság jár.
Mit tegyen, ha a bolt nemet mond?
Ne a pultnál vitatkozzon tovább. Kérje írásban, vagy tegye írásba a panaszt (e-mail is jó). A fogyasztóvédelmi törvény szerint a vállalkozás az írásbeli panaszra 30 napon belül köteles érdemben, indokolva válaszolni, elutasításkor pedig meg kell mondania, melyik hatósághoz vagy békéltető testülethez fordulhat.
A következő lépés a lakóhelye szerinti békéltető testület. A Budapesti Békéltető Testület honlapja szerint az eljárás ingyenes, a kérelmet online is beadhatja. Feltétel, hogy előbb közvetlenül megpróbálja rendezni a vitát a bolttal – ezért kell az írásos panasz és a válasz. A kérelemhez csatolja a blokkot, a jótállási jegyet, a levelezést és a hibáról készült fotókat.
A boltnak együtt kell működnie: írásban kell válaszolnia, a meghallgatáson pedig legalább online részt kell vennie. Ha nem tett alávetési nyilatkozatot, a testület 250 000 forintig akkor is kötelező határozatot hozhat, efölött ajánlást tesz. Ha a vállalkozás az ajánlást figyelmen kívül hagyja, a testület az ügyet és annak kimenetelét (az Ön neve nélkül) nyilvánosságra hozza. Az eljárást a törvény szerint 90 napon belül be kell fejezni, indokolt esetben ez legfeljebb 30 nappal hosszabbodhat.
Ha a bolt a jótállási szabályokat szegi meg (például nem cserél három munkanapon belül), a fogyasztóvédelmi hatóságnál is tehet bejelentést. Egyedi, bonyolult ügyben pedig érdemes jogászhoz vagy fogyasztóvédelmi egyesülethez fordulni.
Egy tanács a végére: amikor bejelenti a hibát, mondja ki, melyik jogára hivatkozik. Az „élek a jótállási jogommal, és cserét kérek” mondat egészen más beszélgetést indít a pultnál, mint az, hogy „elromlott, mit lehet vele kezdeni?”.
Kép: AS_Photography / Pixabay
Vélemény, hozzászólás?