Kéz ceruzával és derékszögvonalzóval jelöl be egy fadarabot a műhely munkapadján, mellette szorító és csavarhúzó

Egyedi bútor, méretre vágott lap: miért nincs 14 napos elállás?

Megrendelte online a gardróbszekrényt, pontosan a ferde tetőtéri falhoz igazítva. Két nappal később a párja megjegyzi, hogy a hálóba inkább egy komód kellene. Semmi gond, gondolja Ön, webshopos vásárlásnál van 14 nap elállás. Csakhogy ebben az esetben nincs.

A rövid válasz: amit kifejezetten az Ön méretei vagy utasításai alapján gyártanak le, arra nem jár a 14 napos, indoklás nélküli elállás. Ettől még nem marad védtelen: ha a termék hibás, vagy nem olyan, amilyet megrendelt, a szavatosság és sok esetben a jótállás is megilleti. A különbség annyi, hogy a meggondolás joga elvész – a hibás teljesítés miatti jogai nem.

Mit mond pontosan a jogszabály?

A távollevők között (például webshopon, telefonon) és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéseknél a 45/2014. Korm. rendelet adja a 14 napos elállási jogot. Ugyanez a rendelet sorolja fel a kivételeket is. A 29. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem jár elállás az „olyan nem előre gyártott áru esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő”, és az olyan árunál sem, „amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak”.

A logika érthető. Egy 187 cm széles, 2,4 méter magas, a radiátor köré kivágott szekrényt a gyártó jó eséllyel soha nem tud másnak eladni. Az Európai Unió hivatalos tájékoztató oldala, a Your Europe is ezt a kört emeli ki a kivételek között: az egyedi megrendelésre készült vagy egyéni igényekhez igazított termékeket, példaként a méretre szabott öltönyt hozva.

Az üzletben, személyesen kötött vásárlásra egyébként eleve nem vonatkozik a törvényes 14 napos elállás – ott csak az él, amit a bolt magától vállal.

És ha még el sem kezdték gyártani?

Sokan itt reménykednek: „Csak tegnap rendeltem, még biztosan hozzá sem nyúltak.” Az Európai Unió Bírósága 2020. október 21-én egy vásáron rendelt beépített konyha ügyében (C-529/19, Möbel Kraft) kimondta: a kivétel attól függetlenül érvényes, hogy a kereskedő megkezdte-e már a gyártást. Az, hogy a lapokat felvágták-e már, a rendelés után nem számít.

Persze semmi nem tiltja, hogy a vállalkozás jóindulatból mégis elengedje a megrendelést. Ilyenkor viszont az ő feltételei szerint, például a már felmerült költségek levonásával.

Mi számít egyedinek, és mi nem?

Itt van a szürke zóna. A rendelet szövege a „nem előre gyártott” és a személyre szabott árut említi. Ha a webshop egy katalógusban szereplő, raktáron lévő kanapét ad el, és Ön csak a háromféle gyári színből választ, az szerintem nehezen fér bele ebbe a körbe: azt a darabot bárki más is megveheti. Ha viszont a hosszát, a mélységét vagy a szövetét Ön határozza meg, és csak az Ön rendelésére készül el, akkor már igen.

Egy jel, amire figyelhet: a rendeletben előírt tájékoztatás. A vállalkozásnak a megrendelés előtt meg kell mondania, ha az elállási jog a 29. § alapján nem illeti meg Önt (ez a 11. § (1) bekezdés l) pontja). Ha a webshopban sehol nem olvasta ezt, és a termék valójában szériadarab, érdemes rákérdezni.

Ami az elállás nélkül is megmarad

A legtöbb vita valójában nem a meggondolásról szól, hanem arról, hogy a termék nem olyan lett, amilyennek lennie kellett volna. Erre a 373/2021. Korm. rendelet szabályai vonatkoznak, és a rendelet 1. §-a kifejezetten kimondja: akkor is alkalmazni kell, ha „későbbiekben előállítandó vagy gyártandó áru” a szerződés tárgya.

Ebből három fontos dolog következik:

  • Kellékszavatosság két évig. Ha a polc behajlik, a front színe eltér a megrendelttől, vagy a lap 5 mm-rel rövidebb, mint a megrendelőn, az hibás teljesítés. Kérhet javítást vagy kicserélést, és ha ez nem sikerül, árleszállítást vagy a szerződés megszüntetését.
  • Az első évben a vállalkozásnak kell bizonyítania. A rendelet 11. §-a szerint az átadástól számított egy éven belül felismert hibáról vélelmezni kell, hogy már a teljesítéskor megvolt.
  • A rossz szerelés is hibás teljesítés. Ha a beépítést a szerződés szerint a vállalkozás végzi, a szakszerűtlen üzembe helyezésből eredő hibáért ő felel (9. §).

Jótállás is járhat. A kötelező jótállás alá tartozó termékek listáján szerepel a bel- és kültéri bútor, valamint a redőny, a reluxa és a szalagfüggöny is – új terméknél, 10 000 forinttól. A méretre vágott bútorlap mint alapanyag viszont külön nem szerepel rajta, és a hagyományos textilfüggöny sem: ezeknél jó eséllyel a kellékszavatosságra számíthat. A két jogintézmény különbségét a jótállásról és a szavatosságról szóló cikkünkben táblázatban is összeszedtük.

Egyvalamit viszont a szavatosság sem fed le: amit Ön mért el rosszul, az nem a gyártó hibája. Ha a megrendelőn 80 cm szerepel, és a falon csak 78 cm fér el, a 80 centis szekrény szerződésszerű. Ezért itt minden más vásárlásnál többet számít, mit és hogyan rögzít.

Mielőtt elküldi a rendelést

Mivel visszalépni nem lehet, a hibák többségét a rendelés előtt lehet megelőzni. Ezt a listát érdemes végigvenni:

Mit rögzítsen? Miért számít?
Minden méret milliméterben, a mérés helyével („padlótól a mennyezetig, a bal falnál”) Vitánál ez a viszonyítási alap
Rajz vagy vázlat, akár kézzel, lefotózva Egy rajzon a „melyik oldalra nyílik az ajtó” sem félreérthető
Anyag, szín, dekor, élzárás, vasalat pontos neve A „fehér” háromféle fehér is lehet
Írásos visszaigazolás a vállalkozástól Ebből derül ki, mit vállaltak valójában
Előleg összege, és mi történik vele, ha a vállalkozás késik Később erről a legnehezebb megegyezni
Teljesítési határidő, és ha sürgős, az, hogy miért A késés esetére erősebb jogot ad
ÁSZF, szállítás, beszerelés, ki méri fel a helyszínt Kiderül, ki felel a méretekért

A méreteket a legjobb úgy megadni, hogy a rendszer maga kényszerítsen rá a pontosságra. Hogy ez a gyakorlatban hogyan néz ki, azt például egy budapesti lapszabászat online megrendelőjén is láthatja: anyag, dekor, majd táblázatos formában soronként a darabok és az élzárás. Egy ilyen kitöltött táblázat vita esetén egyben bizonyíték is arra, mit rendelt.

Ha a helyszíni felmérést a vállalkozás végzi, kérje, hogy a felmérési lapot írja alá, és kapjon belőle másolatot. Így ha a felmérő mért el valamit, az már a vállalkozás felelőssége.

A határidőnél egy mondat sokat ér

A 45/2014. Korm. rendelet 8/B. §-a szerint ha a teljesítési idő alapvető fontosságú – vagy Ön a szerződés megkötése előtt jelezte a vállalkozásnak, hogy az –, késés esetén póthatáridő nélkül elállhat. Ilyenkor a vállalkozásnak legkésőbb 14 napon belül vissza kell fizetnie mindent, amit kifizetett, az előleget is. Ha tehát december 20-án költözik, és addig kell a konyha, írja bele a rendelésbe: „A december 15-i határidő számomra alapvető fontosságú, mert…”

Ha megérkezett, és nem az, amit rendelt

Átvételkor nézze meg alaposan, és a látható hibát (karcolt front, rossz szín) írassa fel a szállítólevélre, vagy fotózza le azonnal. Utána így haladjon:

  1. Jelezze írásban a vállalkozásnak a hibát, fotókkal és a megrendelő vagy a visszaigazolás másolatával. Írja le, mit kér: javítást vagy cserét.
  2. A hátralévő összeggel várhat. A 373/2021. Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése szerint a vételár még fennmaradó részét a szerződésszegés súlyához igazodva részben vagy egészben visszatarthatja, amíg a vállalkozás rendbe nem teszi a terméket.
  3. Ha nemet mondanak, vagy nem válaszolnak, jöhet a békéltető testület. A Budapesti Békéltető Testület tájékoztatója szerint az írásbeli panaszra a vállalkozásnak 30 napja van válaszolni; ha ez eredménytelenül telik el, vagy az elutasítással nem ért egyet, fordulhat a testülethez. Az eljárás ingyenes, de előbb kötelező a vállalkozással megpróbálni rendezni a vitát.
  4. Ha a vállalkozás a szabályokat szegi meg (például nem válaszol a panaszra, vagy félrevezetően tájékoztatott), a vármegyei (Budapesten a fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi főosztályánál tehet bejelentést.

Bonyolult, nagy értékű ügyben (egy teljes beépített konyhánál könnyen erről van szó) érdemes jogászhoz vagy fogyasztóvédelmi egyesülethez fordulni, mielőtt bármit aláírna.

Egy utolsó tanács: mielőtt egyedi terméket rendel, mérjen kétszer, és a második mérést lehetőleg más végezze. A 14 napos elállás hiánya ugyanis leginkább a saját tévedésünket nem bocsátja meg – a vállalkozásét a szavatosság így is fedezi.

Kép: wohnblogAt / Pixabay


Hozzászólások

One response to “Egyedi bútor, méretre vágott lap: miért nincs 14 napos elállás?”

  1. […] terméket rendel – például bútort –, az elállásnál is más szabályok élnek. Erről az egyedi gyártású termékekről szóló cikkünkben […]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük